Politika

Tytti Isohookana-Asunmaa finnországi Európa tanácsi képviselő jelentése 
A csángó kisebbségi kultúra Moldvában

Bevezető

1. A „csángó” kifejezés (románul ceangăi) a Moldvában élő, magyar eredetű, nem homogén közösséget alkotó római katolikus népcsoport megnevezésére használatos. E közösség a középkor óta él a Románia keleti részén fekvő moldvai „olvasztótégelyben”. A csángók tulajdonképpen a magyarság egy archaikus csoportja, némely szempontból évszázadokkal elmaradva mögöttünk, akik külön nemzettudattal, nyelvi sajátosságokkal, ősi hagyományokkal rendelkeznek, népművészetük és kultúrájuk pedig igen gazdag.

2. Gyorsan változó világunkban a csángók menthetetlenül ki vannak téve annak az igen erős hatásnak, melyet környezetük gyakorol rájuk, s amely legfőképp a falusi papság és a román hatóságok által gyakorolt hatásban mutatkozik meg. Mostanra már az asszimiláció utolsó stádiumába jutottak. Mi a teendő, hogy megmentsük eme egyedülálló közép-európai örökséget, hogy megerősítsük ezt a népcsoportot és az őt alkotó egyéneket identitásukban?

Kik a csángók?

3. A csángók a legrejtélyesebb európai kisebbségek közé tartoznak. Eltérőek a vélemények azzal kapcsolatban, hogy kik is lehetnek az őseik, honnan érkeztek, mikor telepedtek le Moldvában, és hogy ténylegesen mekkora ma a lélekszámuk. Még a csángó szó eredete is ellentmondásos. Az egyetlen vitathatatlan tény a csángókkal kapcsolatban erős római katolikus hitük. Moldva nyugati részén élnek, a Kárpátok keleti lejtői mentén, a Bákót (déli csoport) és Romant (északi csoport) körülvevő falvakban, a Szeret, a Beszterce, a Tatros és a Tázló folyók mentén, ahol megőrizték hagyományos európai mezőgazdasági módszereiket, hiedelemvilágukat és mitológiájukat, csakúgy, mint a magyar nyelv legősibb dialektusát.

4. Számuk a meghatározás függvényében változó, 260 000 (nagyjából a térségben élő római katolikusok száma) – még ha kétharmaduk már nem is beszéli a nyelvet – és néhány tízezer közé tehető (a legutóbbi népszámlálást alapul véve, melynek során kevesebb mint 3000-en vallották magukat csángónak).

5. A csángók jelentik az egyik legszemléletesebb példáját az európai kulturális sokszínűség jótékony hatásainak. Népcsoportjuk évszázadok óta román többségi környezetben élt, többé-kevésbé elszigetelten azon területektől, ahol magyarul beszélnek. Ennek eredményeként sajátos, a román kultúra elemeit is magába ötvöző műveltséget hoztak létre. A legjobb példa erre a népdalok és balladák sokasága, amelyek még ma is élnek, változnak. Mind magyar, mind román elemek megtalálhatók bennük. Ismeretes, hogy az európai balladák zöme terjedése során nem vesz tudomást a politikai és etnikai határokról. E közös európai balladakultúra egyik legutolsó bástyája a csángó népcsoporté, melynek tanulmányozása, támogatása és megőrzése éppen ezért mind Magyarország, mind Románia, mind pedig Európa számára fontos feladat.

6. E népcsoport életmódja sok szempontból még mindig középkori jegyeket őriz. Népi díszítőművészete ma is virágzó, melynek még napjainkban is születnek új elemei. Ugyanez érvényes a népi hagyományokra, a hitvilágra, valamint a mitológiára.

7. E kultúra mára a megsemmisülés peremére sodródott. A 260 ezer csángó közül mindössze 60-70 ezren beszélik a csángó nyelvjárást. Európai szintű összefogásra van szükség e műveltség megmentésére.

8. Századokon át a csángók identitástudata a római katolikus valláson és a családban beszélt magyar nyelven alapult. Ez, akárcsak archaikus életmódjuk és világnézetük, magyarázatul szolgálhat a katolikus hithez való mély kötődésre. Nem szokatlan a csángók körében, hogy ha valakit a nemzetisége felől kérdeznek, azt válaszolja: katolikus vagyok. Ennek ellenére még a vallás gyakorlásában is érezhető a környező román közeg befolyása. Így például a moldvai katolikusok nyitott koporsóban viszik halottaikat a temetőbe, ami ortodox hagyomány.

9. A hitélet számos középkori elemet megőrzött. Még pogány elemek is fölfedezhetők rítusaik között – föllelhetők például a napkultusz maradványai. Hiedelemviláguk és babonáik tárháza rendkívül gazdag, és számos ősi elemet tartalmaz.

10. A csángók etnikai öntudata sokkal gyengébb, mint más magyarul beszélő kisebbségi csoportoké. Ennek több oka van. Visszavezethető a középkori telepesek gyengén fejlett nemzettudatára vagy településeik szétszórtságára, de fontos tényezője volt ennek a környező társadalom és főképp a katolikus egyház által évszázadok óta tudatosan gyakorolt asszimilációs politika.

11. Tudomásom szerint sem a csángók, sem szervezeteik nem igényelték a politikai autonómiát vagy a nemzeti kisebbségi státust. Ellenkezőleg, az állam iránt lojális román állampolgároknak tartják magukat. Az a tény, hogy sokan a magyar nyelv egyik dialektusát beszélik, nem jelenti azt, hogy magyarnak is érzik magukat. Azok, akik elhagyják Moldvát, és a Kárpátok túloldalán vagy Magyarországon telepszenek le, ezt inkább gazdasági, mint nemzeti szempontok miatt teszik.

Történelmi háttér

12. A történeti, nyelvészeti, valamint a néprajzi kutatások és a helységek neveinek elemzése a csángók származásával kapcsolatos különböző nézetekhez vezetett. Néhány kutató úgy véli, hogy a magyarság azon csoportjának leszármazottai, akik elváltak a honfoglaló magyaroktól, még mielőtt azok a Kárpát-medence területére értek volna. Mások a kunoktól, a besenyőktől vagy egyéb törzsektől származtatják őket. Néhány román író egyenesen azt állítja, hogy a csángók tulajdonképpen elmagyarosított (vagy elszékelyesített) erdélyi románok. A legjelentősebb szaktekintélyek ugyanakkor elfogadják a csángók magyar eredetét, valamint azt, hogy nyugat felől érkeztek Moldvába. Az első csoportok legkorábban valószínűleg a 13. században telepedtek le, amikor IV. Béla magyar király keresztény hitre térítette Kunország népét, legkésőbb pedig a 15. században, István vajda vagy Luxemburgi Zsigmond uralkodása alatt. Szintén elfogadott, hogy a csángók első hulláma a Kárpátoktól keletre, a stratégiai jelentőségű szorosok mentén telepedett meg, hogy őrizzék és védjék azokat a keletről érkező behatolók ellen. Később további, a Kárpátok nyugati oldaláról érkezett magyar csoportok csatlakoztak hozzájuk: a székelyek, akik vagy összekeveredtek velük, vagy más falvakban telepedtek le.

13. A csángóknak saját püspökségük volt, saját püspökökkel, sokan közülük pedig fontos tisztségeket töltöttek be a moldvai vajdaság államvezetésében. Az 1526-os mohácsi magyar csatavesztés után a helyzet megváltozott, a magyar királyi udvar túl messze volt, a csángók pedig magukra maradtak. Vezető értelmiségi rétegük kihalt, szabadparaszti előjogaikat pedig megvonták. Miután a magyarországi ferences rend beszüntette tevékenységét, minden magyar kulturális jellegű intézmény megszűnt Moldvában. Azonban szórványosan még fenntartották a kapcsolatot az erdélyi székelyekkel, és néhány család még a 19. században is átkelt a Kárpátokon, hogy Moldvában telepedjék le.

A csángó nyelv

14. A kialakult viták ellenére a csángó nyelvvel kapcsolatosan egy dolog kétségtelen: az, hogy a magyar nyelv egyik formája. Ez a népcsoport elszigetelődött a magyarság kulturális fejlődésétől. A magyar nyelv a 18–19. század fordulóján megújuláson ment keresztül, ez azonban nem érintette a csángó nyelvet. Legrégebbi aldialektusa, az északi csángó a késő középkori magyar nyelv számos elemét megőrizte. Ugyanakkor a nyelvi közegre jellemző új elemeket is tartalmaz. A csángó települések földrajzi szétszórtsága és relatív elszigeteltségük egy nem homogén nyelv kialakulásához vezetett, azonban a tapasztalat azt mutatja, hogy a különböző dialektusokat beszélő csángók megértik egymást, és azt is, hogy az anyanyelvüket még beszélő csángók megértik a ma beszélt magyar nyelvet. A magyar nyelven sugárzó Duna TV vételére alkalmas antennák széles körű elterjedtsége is erre utal.

15. A csángó nyelvjárások egyedülálló lehetőséget biztosítanak a nyelvészeti kutatások számára az elszigeteltség megtartó hatásával és az ilyen körülmények között megjelenő újításokkal kapcsolatosan. Ugyanakkor egy sor információt nyújtanak arról, milyen kölcsönhatások lépnek fel két, teljesen különböző nyelvcsaládba tartozó nyelv között. A finnugor magyar nyelv Moldvában beszélt dialektusa az indoeurópai nyelvcsaládhoz tartozó román nyelv számos elemével gazdagodott. Ugyanígy a Moldvában beszélt román nyelvben is megtalálhatók a magyar jövevényszavak, főképp a mezőgazdaság, a kézművesség és az államigazgatás területén.

16. Moldvában ma az iskolákban és a templomokban kizárólag románul beszélnek. Ennek eredményeként a csángók anyanyelvük írását egyáltalán nem ismerik. A magyar nyelv évszázadokon keresztül fennmaradt, mint a családi és a falusi közösségek nyelve. Az epikai kultúra – a legendák és a mesék – még mindig élnek az idősebbek emlékezetében, szájhagyomány útján terjednek, és nagyban hozzájárultak a nyelv megőrzéséhez.

17. Jelenleg azonban a csángó nyelvjárások a kipusztulás szélén állnak, és egy-két generáción belül teljesen eltűnhetnek. A falusi közösségek felbomlása, ami Közép- és Kelet-Európa országaiban a 19. században és a századfordulón történt, a csángó falvakban most következett be. Az iskolában tanult román nyelvnek sokkal nagyobb tekintélye van a fiatalok között, mint a családban használt, teljesen leromlott magyar nyelvnek. A román nyelv a hivatalos kultúra és a média jóvoltából monopolhelyzetbe került, így a fiatalok az egymás közötti kommunikáció során már nem használják a családban megtanult nyelvet.

18. A csángó nyelv hathatós, hivatalos támogatása nélkül az európai örökség egy darabja kerül végveszélybe, egy olyan darabja, amely megőrizte a magyarok és a románok kulturális fejlődésének, a kölcsönhatásoknak és az együttélésnek az emlékét.

Folklór és népművészet

19. A csángók többsége földműves. Ez magyarázza, az elszigetelt kultúrák jellegzetes szívóssága mellett, nemzeti viseletük és fazekasművészetük rendkívüli hagyományos jellegét (kézimunka és szövés). A közelmúltban azonban a hagyományos viseletet jórészt kiszorították a gyári konfekciós termékek.

20. A csángók népdalai és balladái a magyar népzene legősibb rétegeinek elemeit tartalmazzák. Zenéjükben és táncaikban ugyanakkor a szomszédos román falvakból átvett elemek is megtalálhatók. A páros és a férfiak által járt egyéni táncok, amelyek a reneszánsz idején Nyugat-Európából terjedtek el, nem lépték át a Keleti-Kárpátokat. Ugyanabban az időben, amikor a néptánc legbonyolultabb és legfejlettebb formái alakultak ki az erdélyi magyar és román falvakban, a Kárpátoktól keletre és délre a középkori körtáncok fejlődtek tökélyre. A csángók a szomszédos románok táncainak sokaságát őrzik. Vannak olyan falvak, ahol több mint harminc féle táncot ismernek.

21. Hangszereik között olyan ősi darabok is megtalálhatók, mint a bőrduda, furulya, harsona, hatlyukú furulya, de emellett használják még a hegedűt, a tangóharmonikát és a dobot is. Néhány faluban a jellegzetes balkáni bőrdudát használják, más helyütt viszont az ősi magyar bőrduda egy típusát használják, egyedül itt a moldvai falvakban.

22. A magyar népdalok, valamint a népviselet a szegénységgel párosulnak. A közelmúltig a moldvai csángók népdalai és balladái a magyar népzene legélőbb változatát képviselték. Ugyanakkor megőrizték a román népdalok és balladák néhány elemét is. A folklór virágzott. Minden fontosabb eseményhez megfelelő dalok párosultak, amelyek más alkalmakkor nem hangzottak el. A jelentősebb események nyomán új dalokat költöttek. Jelenleg azonban a népi kultúra is hanyatlóban van.

A vallási élet

23. A csángók erős római katolikus hitéről már esett szó. Nem véletlen, hogy a bukaresti római katolikus érsek, a iaşi-i vallási oktatás felelőse és a iaşi-i (Moldva fővárosa) püspök képviselője, valamint a moldvai katolikus papok nagy többsége csángó származású.

24. A 16. század végéig Moldvában két római katolikus magyar püspökség létezett. Feladatkörüket később fokozatosan átvette a bákói püspökség, a ferences rend pedig kolostort alapított a városban, amely az erdélyi ferences tartományhoz tartozott. A 16. és 17. században beköszöntő háborúk és szegénység következtében sok moldvai katolikus közösség elveszítette papját, akiket később olasz szerzetesekkel pótoltak. 1884-ben a bákói püspökséget föloszlatták, és Bukarestben hoztak létre egy érsekséget, Iaşi-ban pedig egy püspökséget. 1895-ben törvény útján tiltották be a kétnyelvű katekizmusok használatát.

25. A csángók ma ismét énekelni szeretnék ősi vallásos himnuszaikat, ahogy ezt az 50-es évekig tették, és szeretnék elérni a magyar nyelvű misék bevezetését is. A bukaresti és a iaşi-i katolikus vezetők ugyanakkor – miközben a csángó nyelv megőrzésének szükségességét elismerik – elutasítják e kérések teljesítését, mivel szerintük azokat „egyházon kívüli” személyek találták ki, a magyar nacionalista propaganda hatására. A misék román nyelven történő celebrálására a legfőbb érv az, hogy a 260 ezer moldvai katolikus ezeket megérti, míg a magyar vagy csángó dialektusban elhangzókat csak egy részük. Másrészt azonban a iaşi-i püspökségen bizottság alakult Despinescu professzor elnökletével, amely a csángó dialektus írott formájának kidolgozását kapta feladatul, valamint azt, hogy rendezzen népszavazást a katolikusok körében arról, milyen mértékben igénylik a csángó nyelvjárásban lefolytatott ceremóniákat.

26. Nincs ésszerű magyarázat arra, miért tiltotta meg a iaşi-i püspökség a tavaly egy Csíkszeredából érkezett magyar papnak, hogy a helyi közösség meghívásának eleget téve, magyar nyelvű misét tartson az egyik moldvai csángó falu templomában. A szertartáson – amelyet végül egy kocsmában kellett megtartani – szinte a falu teljes népessége jelen volt.

Oktatási kérdések

27. Az 1995-ös román oktatásügyi törvény 180. paragrafusa jogot biztosít a szülőknek arra, hogy eldöntsék: milyen nyelven szeretnék taníttatni gyermekeiket. Három lehetőség közül választhatnak: teljes egészében román nyelven történő oktatás, anyanyelvű oktatás a történelem és a földrajz román nyelven folyó tanításával, valamint román nyelvű oktatás, az anyanyelv opcionális tárgyként való tanítása mellett (ez utóbbit választotta a csángó szülők többsége). A csángók (és szervezeteik) követelik az anyanyelven való tanulás jogának tiszteletben tartását. Megjegyzendő, hogy ez még mindig lényegesen kevesebb a többi romániai magyar számára biztosított jogoknál, akár a Hargita és Kovászna megyékben, ahol többségben vannak, akár a többi erdélyi településen élő magyarokról van szó.

28. A bákói helyi hatóságok azt hangoztatják, hogy az európai előírásokat figyelembe véve akarják gyakorlatba ültetni a törvényeket. Ugyanakkor azt állítják, hogy a csángó nyelvjárás (melynek nincs írott formája), nem önálló nyelv, és hogy az „irodalmi magyar nyelv” tanításával nem segítenek a csángókon, mivel azt nem is értik. Emellett arra is hivatkoznak, hogy hiányzik a szükséges anyagi háttér a magyar nyelv tanításának bevezetéséhez, ráadásul azon szülők gyermekei, akik ezt kérvényezték, a gyengébb képességű tanulók közé tartoznak, akik nem tudnának megbirkózni egy új tantárggyal.

29. Lévén, hogy a csángó – akárcsak az elzászi és a bajorországi nyelvjárás a németben – a magyar nyelv olyan dialektusa, melynek nincs írott formája, nyilvánvaló, hogy az oktatásban nem használható. Az irodalmi magyar nyelv oktatásának bevezetése biztosan nem lesz ártalmas hatással a csángó nyelvjárásra, és nem is helyettesíti azt, ugyanúgy, mint ahogy a hochdeutsch sem vette át a többi német dialektus helyét. A román törvények értelmében a szülőknek jogukban áll a magyar nyelv tanítását kérni gyermekeik számára, az iskolák feladata pedig az, hogy eleget tegyenek e kérésnek, ha elegendő számú kérvény gyűlt össze.

30. Néhány csángó szülő már 1977 óta kérvényezi a magyarórák bevezetését, és nem kétséges, hogy néhány, csángók által lakott faluban ma is megvan az igény a magyar nyelv oktatásának bevezetésére. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy néhány család erdélyi magyar iskolákba küldi tanulni gyermekeit. Meglátogattam egy ilyen iskolát a Gyimes nevű faluban, és kiderült, hogy a tanulók közel egyharmada (száz gyerek) Moldvából érkezett. A román törvények világos előírásai és a szülők kérése ellenére a kérdéses tanintézmények egyikében sem vezették be a magyar nyelv tanítását. Néhányan a kérvényező szülők közül arról panaszkodtak, hogy az iskola igazgatója vagy a pap emiatt nyomást gyakorolt rájuk.

31. Úgy tűnik, hogy az akarat hiánya (helyi szinten) és a tehetetlenség (központi szinten) játszik közre abban, hogy a román hatóságok nem ültetik gyakorlatba az oktatásügyi törvény kitételeit.

Gyakorlati javaslatok a csángó kultúra megőrzésének módozataira

32. Annak érdekében, hogy a csángókat egyedi és európai szinten is jelentős kulturális értékeik megőrzésére buzdítsuk, a jelenlegi helyzet megváltoztatása szükséges. Ezen értékeknek nem szabad szegénységgel és elszigeteltséggel társulniuk, és megvetettként létezniük. Ezen célokat csak a csángók kulturális és gazdasági megerősödése által érhetjük el.

(A jelentés a továbbiakban tíz pontban tesz javaslatot a csángó kultúra megőrzésére. A javaslatok – kisebb módosításokkal – bekerültek az Európa Tanács csángókról szóló ajánlásába.) (Fordította: Balogh Levente, a fordítást az eredetivel egybevetette: Bakk Miklós)

A Határon Túli Magyarok Hivatalának tájékoztatója 

Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának a moldvai csángó magyar kisebbségi kultúrával kapcsolatos állásfoglalásáról, és az ezzel párhuzamosan lezajlott klézsei eseményekről

A Határon Túli Magyarok Hivatala üdvözli az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának állásfoglalását a moldvai csángó kisebbségi kultúra védelméről, mely egyértelműen az e téren tett magyar dipolmáciai erőfeszítések igazolását és sikerét jelenti. A Miniszteri Bizottság áttörést jelentő állásfoglalása a moldvai csángók helyzetének javításában, kultúrájuk és nyelvük megőrzésében – a magyar és a román fél együttes pozitív hozzáállását tükrözi, így kerülhetett vita nélkül elfogadásra a Bizottság november 14-ei ülésén.

A strasbourgi székhelyű páneurópai szervezet végrehajtó testülete szerdai döntésében az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének a romániai csángók helyzetéről készített júniusi ajánlását erősítette meg. A kérdésben született állásfoglalást a Miniszteri Bizottság oktatási, kulturális és sportbizottsága készítette elő és terjesztette végleges formájában a testület elé.

Hangsúlyos a dokumentum azon megfogalmazása – mely a vatikáni küldött javaslatára került a szövegbe -, amely szerint a testület “bízik abban, hogy a Szentszék a romániai helyi egyházi hatóságokkal és kormányzati tényezőkkel fenntartott kapcsolataiban figyelemmel kíséri a felvetett kérdést, amennyiben ez érinti a csángók vallásos életét”. Fontosnak tartjuk, hogy az ET-ben megfigyelői státusszal rendelkező Vatikán a Parlamenti Közgyűlés ajánlásainak jelentőségét felismerve konstruktívan együttműködött a döntés előkészítésében.

Az ET-testület állásfoglalása szorgalmazza, hogy abban az időszakban, amíg román alkotmány és oktatási törvény előírásaival összhangban kialakítják a megfelelő anyanyelvi oktatás hátterét, biztosítani kell az anyanyelvi képzést, a szükséges osztálytermeket és fizetett csángó anyanyelvű tanárokat a moldvai helyi iskolai intézményekben. Szükségesnek ítéli, hogy a csángó szülők tájékoztatást kapjanak a román oktatási törvényekről és azok alkalmazásáról az érintett nyelvek tekintetében.

Aggódva értesültünk azonban arról, hogy a strasbourgi döntéssel egyidőben, Klézsén, majd az ezt követő napokban Pusztinán a helyi hivatalosságok megfenyegették és megfélemlítették azokat a lakosokat, akik helyet biztosítanak az – ez évben 7 helyszínen sikeresen működő – iskolán kívüli magyar nyelvoktatásnak.

Reményünket fejezzük ki, hogy a Klézsén tapasztaltak elszigetelt jelenségek, és hogy a strasbourgi eredmények hamarosan a helyi hivatalos szervek gyakorlatában is megmutatkoznak: így az eddigi politikával felhagyva Románia a csángók számára is érzékelhetővé teszi a Miniszteri Bizottság állásfoglalásában képviselt elveket.

Budapest, 2001-11-16.

 

JELENTÉS

A moldvai csángók ügyében tett kormányzati intézkedésekről

Felismerve, hogy a moldvai csángó magyarok kérdése nemzetstratégiai szempontból különleges bánásmódot igényel és kiemelten kezelendő, a magyar kormány kiemelt figyelmet fordít a közösségre.

1999-ben a Határon Túli Magyarok Hivatala szakmai konzultációt kezdeményezett, melyen a téma szakértői (néprajzkutatók, történészek) és a kormány képviselői mellett jelen voltak a csángó magyarok szervezetének képviseloi. A konferencia konzekvenciájaként megfogalmazódott, hogy a hatékony támogatás érdekében fokozatosan építkező, célirányos támogatási gyakorlatot kell kialakítani. 1999 óta a HTMH-ban referens foglalkozik a csángó ügyek koordinációjával.

A szakmai konzultáción megfogalmazottak eredményeként került kialakításra az Illyés Közalapítványnál egy olyan támogatási mechanizmus, mely a csángó magyaroknak minden szaktestületnél kiemelt lehetoséget ad pályázat útján történő támogatások elnyerésére. Ezért 1999-2000-ben az erdélyi alkuratórium egyes szaktestületeinek költségvetésük 5-5%-át csángó pályázatok támogatására kellett fordítaniuk, de az alkuratórium 2001-ben is kiemelten kezelte ezen pályázatokat. 2000. évtől a közalapítvány erdélyi alkuratóriumának szaktestületeiben jelen vannak a moldvai csángók által delegált képviselők.

2000-2001-ben az Illyés Közalapítvány, valamint a HTMH és az Apáczai Közalapítvány támogatásai mellett a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma is kiemelten támogatja a csángómagyarság identitás- és nyelvmegőrzésének elomozdítását. A NKÖM három területet kezel hangsúlyosan, az oktatást, a kultúrát és a kutatást. Ezen keret tette lehetővé pl. a külsorekecsini, a somoskai, pusztinai, frumószai, magyarfalui nyári tábor megrendezését, hozzájárult Domokos Pál Péter: Moldvai Magyarság, címu könyvének újbóli, továbbá Harangozó Imre “Ott hul éltek vala a magyarok” c könyvének kiadásához, valamint a moldvai iskolán kívüli magyarnyelv-oktatás megszervezéséhez. A NKÖM számos kulturális program támogatója: Kaláka együttes turnéja Moldvában, valalmint a gyimesi és a hétfalusi csángóknál (Gyimesfelsőlok, Pusztina, Somoska, Külsőrekecsin), gyimesközéploki nemzetközi tánctábor, gyermekprogramok. A tudomány területén a Kolozsváron muködő Kriza János Néprajzi Társaság kutatási munkáit (“Jelenkutatás moldvai csángó falvakban”), illetve a Magyar Nyelvtudományi Társaság “A moldvai csángók nyelvhasználatának szocilingvisztikai és nyelvföldrajzi vizsgálata” kutatási programját segítette a minisztérium.

A magyar nyelvű oktatás, mely a csángó magyarok identitás megőrzésének és nyelvvesztésük megállításának legfontosabb eszköze, az eddigi évek gyakorlata szerint iskolai keretek között Moldvában nem megoldható, bár a román alkotmány 32. bekezdése, valamint egy Nemzeti Oktatásügyi Miniszteri rendelet (3113/31-o1-2000) garantálja a kisebbségek számára anyanyelvüknek az oktatásban való használatát. Mindezt ellensúlyozandó, a 2000/2001-es tanévben Moldvában két faluban (Klézse, Pusztina) indult be az iskolán kívüli magyarnyelv-oktatás, melynek keretei között majdnem 150 csángó magyar gyermek vett részt oktatásban.

A fentiek értelmében támogatjuk továbbá a gyimesfelsőloki Szent Erzsébet Líceum csángó magyar oktatási központtá fejlesztését. Gyimesfelsőlok mind az elemi, mind a középiskolás korú nemcsak gyimesi, de moldvai csángó magyar gyermekek oktatására is lehetőséget kínál. A líceum szerepe meghatározó, hiszen a teljes oktatási folyamat magyar nyelven zajlik, míg Moldvában a magyar, mint idegen nyelv tantárgy oktatása zajlik csak iskolán kívüli formában.

Az Oktatási Minisztérium minden tanévben 10 csángó hallgatónak biztosít ösztöndíjat magyarországi felsőoktatási intézményekben. Az OM emellett támogatja a Domokos Pál Péter Alapítványt, mely csángó gyerekek erdélyi (magyar nyelvű) taníttatását segíti.

2000. januárjában a Határon Túli Magyarok Hivatalának szervezésében a moldvai csángók vallásgyakorlatának kérdéseirol konferencián tanácskoztak az érintettek, számba véve a lehetséges megoldásokat az anyanyelvű vallásgyakorlat elősegítése érdekében. 2000 júniusában pedig az Oktatási Minisztérium szervezésében került sor az I. Csángó Oktatási Konferenciára, a csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Házában, melynek során a csángók erdélyi és magyarországi magyar nyelvű oktatásának tapasztalatairól, valamint a továbblépés lehetőségeiről esett szó.

Az ifjúsági ügyek területén lényeges előrelépés, hogy a moldvai csángó ifjúsági szervezet, a VIA SPEI bekapcsolódott a magyarországi és határon túli magyar ifjúsági szervezetek közötti munkába. A Magyar Ifjúsági Konferenciában jelenleg három moldvai csángó fiatal képviseli a régiót.

Németh Zsoltnak, a Külügyminisztérium politikai államtitkárának és Szabó Tibornak, a HTMH elnökének 2000. évi csángóföldi látogatása bizonyítja, hogy a moldvai csángók ügye fontos a magyar politikum számára. A látogatás során Németh Zsolt felhívta a figyelmet annak fontosságára, hogy megkezdődjön a magyar nyelv (magyar mint idegen nyelv) oktatása a csángó falvakban.

A csángó magyar kultúrára hívja fel a nemzetközi szervezetek figyelmét az a rapportori jelentés, melyet az ETPKgy Kulturális, Tudományos és Oktatási Bizottságának részére készített Tytti Isohookana Asunmaa finn képviselő. A 9078. Sz. jelentést – melyet a bizottság elfogadott, majd melyhez az ET Standing Committee az 1521. Sz. ajánlást tette a Miniszterek Bizottsága felé – az MB tárgyalja majd.

2001. május 23-án az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlésének Állandó Bizottsága egyhangúan elfogadta Tytti Isohookana Asunmaa finn raportőr jelentését, amely kimondja, hogy a moldvai csángók „a magyar nyelv egy korai változatát beszélik, ősi hagyományokat, változatos népművészetet és népi kultúrát őriznek, amely különleges értéket jelent Európa számára”. 2001. június 6-án pedig a testület ismét aggodalmainak adott hangot a Romániában élő csángó kisebbség helyzete miatt.

Dr. Mádl Ferenc köztársasági elnök úr 2001. október 9-ei vatikáni tárgyalásai során megköszönte az Apostoli Szentszéknek azt a szerepet, melyet abban játszott, hogy az ET a közelmúltban, határozatban magyar nyelvként ismerte el a csángók nyelvét. Vatikáni részről tájékoztatták az Államfőt: „Ezzel összefüggésben lépéseket tettek arra, hogy sor kerüljön a konzekvenciák levonására, a magyar nyelvű hitélet lehetővé tétele érdekében.”

2002 szeptemberében pedig – közel fél évszázados várakozás után – két moldvai csángó községben, Klézsében és Pusztinában, majd 2003-ban újabb négy faluban ismét lehetőség nyílt a magyar nyelv (mint anyanyelv) általános iskolai oktatására. 2012. február 1. óta a Moldvai Csángómagyar Oktatási Program felügyeletét és irányítását a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) végzi. A Magyar Kormány a Nemzetpolitikai Államtitkárság, illetve a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. közreműködésével biztosítja a program alapműködését. Az RMPSZ által felügyelt Moldvai Csángómagyar Oktatási Programban 29 helyszínen, 44 tanár munkája által kb 2000 gyermek vesz részt. Az oktatási programot az RMPSZ-el szoros együttműködésben civil szervezetek is támogatják. Ennek érdekében Magyarországon létrehozták a „Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesületet (KEMCSE)” és a „Moldvai Magyar Oktatásért Alapítványt (AMMOA)”. Céljuk, hogy segítséget nyújtsanak a moldvai magyar nyelvoktatás feltételeinek javításához, valamint, hogy minél szélesebb körben megismertessék a moldvai csángómagyar kultúrát a bel- és külhoni magyarsággal.

Sólyom László köztársasági elnököt 2006. november 6-án tett vatikáni látogatása során magánkihallgatáson fogadta XVI. Benedek pápa, melynek során beszélgetést folytattak többek között a határon túli magyarokról. Ezt követően a szentszéki államtitkárral folytatott megbeszélésen a köztársasági elnök úr jogi megoldást javasolt arra, hogy a moldvai csángó magyarok magyar nyelven misézhessenek.

2009 októberében történelmi esemény volt Csángóföldön. Együtt misézett Petru Gherghel moldvai római katolikus püspök és Cserháti Ferenc esztergomi segédpüspök a Bákó megyei Lábnyikon. A példa nélküli szertartás a Teleki László Alapítvány által szervezett csángó konferencia záróakkordja volt. A moldvai csángó magyarok 1990 óta kérik a Jászvásári Püspökséget, hogy engedélyezze magyar mise tartását. A pusztinaiak egy csoportja a Vatikánig is eljutott a kéréssel, de eddig csak ígéretet kaptak. A magyar, román és latin nyelvű szertartáson Petru Gherghel jászvásári püspök arra bíztatta a híveket, hogy anyanyelvükön dicsérjék az Urat.

Magyarország Alaptörvénye Alapvetésének D) cikkelye kimondja: „Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat, valamint előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal.”

Szervezetek és támogatások

A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) a moldvai magyarok legnagyobb érdekszervezete. Az elmúlt 27 év során Moldvában létrejött civil szervezetek a klézsei Szeret-Klézse Alapítvány, a külsőrekecsini Külsőrekecsinért Egyesület, a forrófalvi Főnix Egyesület, a pusztinai Pusztinai Házért Egyesület, főleg helyi érdekeket képviselnek. 2010-ben megalakult a Moldvai Csángó Tanács, melyben minden moldvai szervezet és az RMPSZ is képviselteti magát.

A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. nyílt pályázati rendszerében minden moldvai magyar szervezetnek van lehetősége pályázni programjaik megvalósítására. A Nemzeti jelentőségű programok támogatása 2018 kiírására (meghívásos pályázat) a Szeret-Klézse Alapítvány és a Pusztinai Házért Egyesület nyújthat be pályázatot.

2016 novemberében döntött a Kormány a határon túli óvodafejlesztési programról. Az erdélyi fejlesztésekre rendelkezésre álló összegből a moldvai magyar közösségek is részesülnek.

Csángómagyarok ügye nemzetközi szinten

Az elmúlt huszonhét évben a csángó magyarok problémái már túllépték a magyar és a román határokat, mivel időközben az európai kisebbségvédelmi intézmények is felfigyeltek erre a sajátos etnikai, nyelvi, kulturális és felekezeti közösségre. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Állandó Bizottsága Isztambulban 2001. május 23-án elfogadta Tytti Isohookana-Asunmaa finn raportőr csángókkal kapcsolatos 9078. számú jelentését, s a testület kilenc pontban fogalmazta meg az 1521. (2001) számú ajánlását Románia számára. Az ajánlás kimondta többek között, hogy a román alkotmánynak és az oktatási törvénynek megfelelően biztosítani kell az anyanyelven történő oktatást, illetve lehetőséget kell biztosítani ahhoz, hogy a csángó falvak templomaiban a római katolikus szertartásokat csángó nyelven tarthassák, valamint tegyék lehetővé a csángók részére, hogy a vallásos énekeket saját anyanyelvükön énekeljék.

Az archaikus magyar nyelvre épülő hagyományos csángó magyar kultúra védelme az erdélyi és anyaországi polgárok mellett az Európai Unió polgárainak feladata is, hiszen e közösség által beszélt régies magyar nyelvváltozat, illetve a hagyományos kultúra európai rangú művelődéstörténeti értéket képvisel.