Csángó Bál

A Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány társszervezőivel minden év farsangi időszakában szervezi meg a hagyományossá vált Csángó Bált. A rendezvény alapvető célja a moldvai és a gyimesi csángó magyarok rendkívül régies és páratlanul gazdag népművészetének és hagyományainak bemutatása a hazai és a nemzetközi közönség számára.

A Csángó Bál szervezői a moldvai magyarság létét alapjaiban fenyegető kedvezőtlen társadalmi és gazdasági folyamatokra kívánják felhívni a közvélemény figyelmét, és igyekeznek támogatókat nyerni a csángó magyarság megmaradását, illetve felemelkedését célzó erőfeszítésekhez. Bálunkkal szeretnénk alkalmat teremteni arra, hogy a közép- és kora újkori magyar és európai kultúra számos elemét máig megőrző csángó magyarok bemutathassák viseleteiket, szokásaikat, zenéjüket és táncaikat színpadi produkció keretében.

Az elmúlt több mint két évtizedben sok részletet megismerhettünk a csángó magyar hagyományokból: a mindennapi szokásoktól kezdve, az ünnepi alkalmakon keresztül, családi eseményekig, tánccal, énekkel, zenével, versekkel, filmekkel, könyvekkel, fotókkal, neves néprajzkutatók gyűjtéseinek, munkásságának és ismert csángó magyar személyiségek áldásos tevékenységének bemutatásával. A Csángó Bál és a csángó magyar kultúra magyarországi terjesztésének ügye mellé álltak támogatásukkal, részvételükkel, előadásukkal vagy akár fővédnökséggel külföldi nagykövetek, az ország intézményei, vezetői, finn raportőr, magyar népzenészek, művészek, csángó hagyományőrzők, hazai vállalatok, önkormányzatok.

A csángó magyarok hagyományos budapesti fesztiválja egész estés – tizenkét óra hosszat tartó -, párhuzamosan futó programokból álló rendezvénysorozat. A színpadi műsort több helyszínen zajló táncház, koncertek, énektanítás és más programok követik.

A műsort követő, hajnalig tartó táncházban a nézőközönség is tevékeny részesévé válhat e kultúrának. A programnak ebben a részében a moldvai és gyimesi hagyományőrző csoportok segítségével tanulhatják meg az érdeklődők a csángó magyar táncokat. Ugyanakkor fontosnak tartjuk, hogy a hagyományos bemutatók mellett, a kortárs művészetek eszközeivel is bepillantást nyújtsunk a csángó magyar kultúrába. A Csángó Bálon ezért fényképészek, textil- és kerámiaművészek mutatják be a csángó kultúrkörből merített munkáikat.

A rendezvény elismerésre és népszerűségre tett szert az elmúlt évek folyamán. A meghívók, valamint az eladott jegyek száma alapján végzett becslések szerint több mint 1500 vendég vesz részt a Csángó Bál programján.

Fővédnökei

2002-ben Mádl Ferenc köztársasági elnök úr a Csángó Bálon adta át az első magyar igazolványokat csángó magyaroknak, és ezt követően 2005-ig minden évben vállalta a bál fővédnökségét. 2006-2010 között Sólyom László köztársasági elnök úr volt a rendezvény fővédnöke, aki 2008-ban nyitóbeszédet mondott a rendezvényen. 2011-12-ben Schmitt Pál köztársasági elnök úr volt a rendezvény fővédnöke. 2013-tól dr. Áder János köztársasági elnök úr a Csángó Bál fővédnöke, 2015-ben nyitóbeszédet mondott a rendezvényen. 2023-tól Novák Katalin köztársasági elnök asszony vállalta a fővédnökséget.