Az első moldvai magyar mise Bákóban

Történelminek nevezhető az a tény, hogy a jászvásári  (iași-i) püspökség 1884 óta íródó történetében először engedélyezte magyar nyelvű szentmise bemutatását. Munkatársunk, Csúcs Mária, aki részt vett a szentmisén, elmondta: az első ízben megtartott szentmisén zsúfolásig megtelt január 27-én, vasárnap délután a bákói Szent Miklós-plébániatemplom, ünnepi és meghatóan emelkedett volt a hangulat. 

Nyisztor Tinka néprajzkutató, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) vallási felelőse az MTI-nek azt nyilatkozta: hat-nyolc csángó faluból népviseletbe öltözött hívek egy-egy csoportja érkezett, a misét egyórás szentségimádás előzte meg, már erre majdnem megtelt a templom. A szentségimádás során többek között a keresztúti ájtatosságot imádkozták, melynek minden stációja után egy-egy magyar éneket énekeltek el. „Olyan tiszta szívből énekelt mindenki és olyan szakralitása volt az egésznek, hogy érezni lehetett az erőt, ami a közösségben van” – mondta Nyisztor Tinka, aki szerint a jelenlévők többsége tudta a magyar énekeket, és felszabadultan énekelt.

Az első magyar szentmise elején a bákói plébános román nyelven köszöntötte a jelenlévőket, átadta az egyházmegye püspökének üdvözletét és áldását adta a kezdeményezésre. A magyar nyelvű szentmisét Varga András bogdánfalvi plébános, Măriuț Felix forrófalvai plébános és Ciobanu János nyugalmazott lelkész mutatta be. Ez utóbbi korábban a Bihar megyei Belényesen szolgált, nyugdíjasként tért vissza szülőföldjére. Prédikációja központjába azt állította, hogy a híveknek a mindennapok során is példaértékű életet kell élniük. 

A szentmise alatt két pap: a pusztinai származású Nyisztor Krisztián és Măriuț Felix plébános magyar nyelven gyóntatott. A szentmise szövegébe és a magyar egyházi énekekbe is szívesen kapcsolódtak be a hívek. Olyan népi énekeket énekeltek, amelyeket nagyszüleik, elődeik iránti tiszteletből is őriznek.

A magyar nyelv valamely nyelvjárását még őrző moldvai csángók csaknem harminc éve küzdenek a magyar misék engedélyezéséért. Nyisztor Tinka korábban az MTI-nek elmondta: készül közzétenni azt a két kötetet kitevő levelezést, amelyet a különböző egyházi elöljárókkal folytatott ez ügyben. Petru Gherghel, az egyházmegyét 1990 óta vezető püspök korábban kijelentette: csak akkor engedélyezi a magyar misét, ha megbizonyosodik róla, hogy a hívek legkevesebb két százaléka nem érti a román nyelvet. Később arra hivatkozva utasította el a magyar misét, hogy a csángó nem magyar nyelv.  Nyisztor Tinka megjegyezte: a bákói misével nem oldódik meg a moldvai csángók anyanyelvi misézése. Fenntartják a követelésüket, hogy vezessék be a magyar miséket mindazon csángó falvakban, ahol igény van erre.

A magyar nyelvű liturgia bevezetését legutóbb decemberben kérte a püspökséghez írt beadványában a Moldvában tanító Boros Rezső csíkszeredai tanár. A dokumentumot a moldvai magyar civil szervezetek mind aláírták, s ennek eredménye a mostani engedély, az immár elkezdődött havi egyszeri magyar mise a bákói Szent Miklós templomban. Boros Rezső tanár Csúcs Mária kérdésére elmondta, nagyon örült, hogy kezdeményezésük most sikerrel járt. “Ahogy a pap is elmondta prédikációjában, hogy Jézus csodát művel, hát ez is egy csoda volt, hogy ennyien eljöttek és részt vettek rajta. “

Nyisztor Tinka Csúcs Mária kérdésére elmondta: “Moldvában a sötétség nagyon nehezen tűnik el, mert nincs elég világosság, de meglesz, szóval 50 év után, vagy 30 év után én gondoltam, hogy lesz egy-két év alatt Pusztinában magyar mise.” Hozzátette, alapvetően elégedett, mert nem hitte, hogy még életében minderre sor kerül. Felidézte ugyanakkor mindazok alakját, akik ezt nem érhették meg: “sok hölgy, öregasszony, az a generáció, akik elhunytak. Istenem, a szívük szakadt meg.” 
Ezentúl minden hónap utolsó vasárnapján 13 órakor magyar mise lesz Bákóban.

Forrás: Romkat.ro 2019.január 27.