„Nem tehetjük meg azt, hogy ne rendezzük meg évről évre, mert várja az érdeklődő közönség ” – mondja Diószegi László, amikor a XXIV. Csángó Bálról kérdezzük.
Miniinterjúnk a bál színpadi gálaműsorának rendezőjével.
– Mivel bátorítaná az elsőbálozókat, miért érdemes részt venni a Csángó Bálon, bálokon?
– Minden Csángó Bál programjának fontos elemét képezi a színpadi műsor, amit csak ajánlani tudok mindenkinek. Idén szinte az összes csángó népcsoport bemutatkozik, így a résztvevőknek alkalmuk nyílik egy időben és egy helyen találkozni ezekkel a nem mindennapi kultúrákkal. Az előadás után természetesen táncolni is lehet a csángó táncokat. Ezekbe a körtáncokba pedig bárki előzetes tudás nélkül be tud kapcsolódni.
– Milyen célokat hordoztak az eddigi Csángó Bálok?
– Lassan közeledünk a negyedszázados jubileumhoz. Eleinte a legfőbb cél az volt, hogy Budapesten az ugyan távoli, de annál érdekesebb népcsoportnak, a moldvai csángóknak a népművészetét, történetét és jelenkorát bemutassuk. A Csángó Bál nem csupán hagyományos értelemben vett mulatság, hanem olyan értékeket, hagyományokat közvetítő alkalom, ahol ezeket az európai színtéren is egyedülálló tradícióval rendelkező etnikumokat bemutathatjuk az érdeklődőknek.
– Mi lenne velünk Csángó Bál nélkül?
– Az érdeklődés is mutatja, hogy van értelme évről évre megrendezni ezt az eseményt. A 24 év alatt mindig egyre nagyobb helyszíneket kellett választanunk. Amikor elkezdtük a Csángó Bálok megrendezését, az Almássy téri Szabadidőközpont 600-800 főt befogadó terme adott nekünk otthont. Mára pedig a Millenáris park több ezer főt beengedő nagyterme szolgál helyszínül, ami az eddigi visszajelzések szerint idén is megtelik. Nem tehetjük meg azt, hogy ne rendezzük meg évről évre, mert várja az érdeklődő közönség.
– Milyen újdonságokat hoz az idei Csángó Bál és miben követi az előző bálok hagyományát?
– Mint említettem, most már nem csupán a moldvai csángó kultúra népszerűsítésére koncentrálunk, hanem bevontuk a gyimesieket, a hétfalusiakat, illetve két vagy három évvel ezelőtt megjelent egy bukovinai csoport is. Idén elsőként nem csak egy bukovinai csángó csoportot invitáltunk meg, hanem a hányatott sorsú bukovinai népcsoport szinte összes tagját. Gondolok itt az 1764-es madéfalvi veszedelemre. Amikor kimenekültek Csíkból és így kerültek Bukovinába. Majd a 19. század végén megélhetési problémák miatt ismét vándorolniuk kellett, kétszer is: ekkor telepedtek le Déva környékén és az al-dunai térségekben. Nos őket idén mind-mind meghívtuk. Tehát az összes bukovinai kirajzás képviselteti magát ezen a bálon.
– Mivel járul hozzá az esemény a csángó kultúra fennmaradásához, továbbörökítéséhez?
– Azzal, hogy a fővárosban most már a 24. alkalommal nagyközönség előtt rendezzük meg ezt a bált, természetes módon népszerűsítjük is a csángó népművészetet és hagyományvilágot. Ugyanakkor arról is érdemes szót ejteni, hogy magukban a csángó falvakban ez a növekedett fokú érdeklődés milyen folyamatokat indít el. Azáltal, hogy évről évre meghívjuk ezeket a csoportokat és bemutatjuk értékeiket, ez a csodálatos kultúra felértékelődik az ottaniak szemében is. Talán ez az, ami leginkább hozzásegít a fennmaradásban és saját kultúrájuk továbbörökítésében.
– Lesz 25. Csángó Bál? Készülnek rá?
– Természetesen, jövőre is lesz Csángó Bál. Már elkezdtük a jubileumi esemény tervezését, sőt, ahogy mondtam, az egyre inkább növekvő érdeklődés miatt, még nagyobb erőkkel készülünk a jövőre negyedszázados esemény megrendezésére.
(FOTÓ: Havran Zoltán)